Az animék története Magyarországon

Ez a poszt dióhéjban elmeséli a magyar animés piac történetét.

A kezdetekben a magyar ember még nem tudhatta róluk, hogy ezeket a japánok által meganimált rajzfilmeket hivatalosan animéknek hívták. A koprodukcióban készült animéket a tévéújság kezdetben inkább annak a nemzetiségét tüntette fel, amelyik országhoz tartozik az a nyelv, amelyről szinkronizálták. Pl. a Nils Holgerssont vagy a Maját NSZK rajzfilmeknek írták, mert akkoriban a német-osztrák változatokat vették meg a köztévére, és németről fordították. Az animációjuk azonban a japánok dicsőgégét jelentette. Lássuk csak hol és mikor indult el a magyar animés piac!




A 80-as évek

1986 április 24-én mutatták be a magyar mozikban az 1982-ben készült Aladdin és a csodalámpa (Aladdin to Mahou no Lamp) filmet. Az animefilmet a Mokép forgalmazta Magyarországon.

1987 tavaszán adták először kedd esténként a 80 nap alatt a Föld körül Willy Foggal sorozatot, amit természetesen spanyolnak írtak, mivel igazából az animációját a japánok készítették, de a mese vetítési joga a spanyol BRB-hez tartozott. Olya sikeres volt, hogy még 87 nyarán már vasárnap délelöttönként is az elejétől játszották, de közben az újabb részek sem maradtak el keddenként.

1988. január 5-étől egy újabb nagysikerű "félanimét", az osztrák-japán koprodukciós Nils Holgersson csodálatos utazása a vadludakkal sorozatot kezdte adni a "király 1-es", ami szintén kedd esténként volt látható, és az utolsó részt (ha esetleg nem maradt el egyszer, vagy nem tették át másik napra) 1988. december 27-én volt. Sikerét még szintén egy 1988-ban havonta kiadott képregénysorozat erősítette, ami 47 szám után 1992 tavaszán abbamaradt (pdf-ben egy csomó számát leszedtem). A képregény eleinte átdolgozott az animében látott epizódokat is, de később nem minden történetnek volt sok köze a sorozathoz, ennek ellenére nagy sikere volt. A képregényt a Kandi lapok adta ki.

Youtubeos kommentes információk szerint a Csip Csup csodák sorozatot szintén 1988 októberétől kezdte adni a "királyi 2-es". A sikerét egy csokoládé, és egy képregénysorozat erősítette.

A 90-es évek

A 20. század utolsó évtizedén még több koprodukciós animét, és igazi animéket is vetítettek. Volt közöttük eredeti japán változatú, meg más ország által fordított változatú animék is.

1991-ben a Maja a méhecskével az indulása elött a Kandi lapoknak köszönhetően egy havi megjelenésű képregényen ismerkedhettek meg a gyerekek. 1991. július 7-től vasárnap reggelenként elkezdte adni a "királyi 2-es" a Nilshez hasonlóan szintén osztrák-japán mesesorozatot is.

1993-ban a "királyi 1-es" a Mumin animesorozattal foglalkozott péntekenként (pontos kezdési dátumról nincs infóm). A Muminról is adott ki képregényt a Kandi lapok, aminek utolsó száma 1995. májusában volt. 1993-ban a 2-esen volt már Alfréd a kacsa is (koprodukciós), a sort a későbbiekben a köztévék olyan animékkel folytatták, mint a Hosszúlábú apó, Csizmás kandúr, Hófehérke, Robin Hood, Könyvek könyve, Repülő ház.

1997-ben igazi rendszerváltozás történt a magyar televíziózás történetében: ősztől megszűnt a királyi 2-es az ingyenes földfelszíni sugárzásból (nem volt még akkor Mindig tv!), és elindult helyette a két kertévé: az RTL Klub és a TV2. A csatornák indulása nemcsak a tévézésben, hanem a magyar animés piacban is jelentősek szerepet vállaltak. A TV2 a 2000-es évek elejéig vetítette a Könyvek könyvét, a Repülő házat és a Milát. Az RTL Klub viszont több animét is indított a Rajzfilmklub nevű blokkjában hétköznap délután: Dragon Ball, Candy Candy, Pálya ördöge, Lili a virágangyal, Grand Prix, Manóvári manók, Juharfalva lakói, Dragon Ball Z, és persze a személyes kedvencem: Varázslatos álmok (avagy Sailor Moon).

A Sailor Moon-nak és a Dragon Ballnak hatalmas magyar sikerei voltak, már 1998-ban itthon is lehetett kapni róluk készült cuccokat: figurákat, magazinokat a Semic kiadásában (DB, SM, SM-R), kulcstartókat, a DBZ-t 1999-ben kiadták VHS-en is, amit akár telefonos játékon keresztül is lehetett nyerni:
 
                       

A 90-es évek végén Magyarországon még az volt a rögeszme, hogy bármi, ami rajzfilm, az mind gyerekeknek való. Pedig ez nem is igaz, mert a kissé véresebb, erőszakosabb típusú, szexuális (meztelenség) tartalmú animék többsége igazából az idősebb korosztályt célozta, és nem a 12 éven aluliakat. Akkoriban sem tudhatta mindenki, hogy a japán rajzfilmeket animének hívjuk. 1999 őszén (valamikor októberben, ha jól emlékszem) hirtelen megszűnt a Rajzfilmklub, nyilván az animék tartalma miatt, és utána a Dragon Ball Z-t 1999 végén elég késői dátumban adták az RTL-en pár rész erejéig.

A Rajzfilmklubban az animék magyar változata a franciák által leadott változat alapján készültek (az animék magyar fordításában a francia neveket használták, pl. a Sailor Moonban is). Így nem volt csoda, hogy az animék mellett olyan francia mesék is mentek a blokkban, mint a Krokodil kommandó, a Kenguk, a Davy Crockett, vagy a Nyomorultak.

Miután leállt a Rajzfilmklub, egy jó ideig a Dragon Ball és a Sailor Moon magyar közönsége csak a német RTL 2-n nézhették szeretett animéjüket, ráadásul több epizóddal is, csak sajnos németül.

A 2000-es évek

Akinek volt a kábelszolgáltatójában, vagy műholdon FTA adóként a német RTL 2, az 2000-ben ott nézett tovább animéket, köztük a Pokémont is a 2000 augusztusi magyar RTL-es premier elött. A Pokémon termékei a magyar tévés premiert követően olyan sok minden volt, mint a gyűjthető Pokémon matricák, amiket Pokémonos rágógumi vagy csoki csomagolásból lehetett gyűjteni, a Lays és a Cheetos chipsek csomagolásán Pokémon korongokat (Tazo) lehetett gyűjteni, amikkel játszani is lehetett, meg voltak figurák, meg... öhm... egy csomó minden, amiket fel se lehetne sorolni végig ebben a posztban, 100 év sem lenne elég a végigolvasáshoz.

Ugorjunk 2001-be, amikor a Digimont magyarul szeptembertől lehetett nézni a Viasat 3-n. Az első két sorozat 2002-ig végigment, 2003 szeptemberétől 2004-ig ugyanazon a csatornán volt látható a 3. sorozat is. 2006-ban a Digimonok átkerültek az RTL Kölyökklub blokkjába. A Pokémonhoz hasonlóan a Digimonnál is nagy volt a franchise. Amúgy én jobban szerettem a Digimont, mint a Pokémont, de Digimonból csak egy Patamon és egy Biomon kulcstartóm volt még anno.

2003-ban a TV2 elkezdte adni a Beyblade-et, az animével kapcsolatos "pörgyettyűket" is már lehetett kapni (anno láttam piacon).

2004 egy újabb fontos mérföldkövet jelentett a magyar animés piacon: az év nyarán az RTL vasárnap délelöttönként nyomatta a sokak által hiányolt Inuyasha sorozatot, 2004 szeptemberétől a Humor 1 humorcsatorna helyére lépett a Cool, amiben premiereskedett a Slayers és a Yugioh.

2004. decemberétől végre elindult az első magyar anime témájú csatorna, az A+, ami a Minimax-szal megosztott sávban kapott helyet 20 órától hajnali 2-ig. Az A+ nevében az "A" animét jelent. Ekkor végre egyre többen neveztük az animéket animének, "japán mese" helyett. Állítólag nem minden szolgáltatóban volt látható az A+ a Minimax után. Nekem csak 2005 márciusától adtak A+-ot a Minimax után. Ugyan nem azok az animék voltak benne, amik az RTL Rajzfilmklubjában, de ennek is örültünk. Volt benne Inuyasha, Pokémon, Yu Yu Hakusho, Kaleido Star, Cowboy Bebop, Yugioh, Slayers, Full Metal Panic, és még lehetne sorolni. 2006 szeptemberétől az A+ már feliratosan is vetített újabb animéket.
Jó kezdeményezés volt az animéknek egy ilyen csatornát indítani, csak az volt az egyetlen probléma, hogy pont a Minimax után adták az A+-ot, ami miatt a gyerekeik pszichés fejlődését erősen védelmező szülők berágtak. Ugyanis a Minimax kifejezetten a gyerekeknek szólt, és pont utána 20-tól jött a nagyobbaknak szóló A+. A szülők még az 1999-es Rajzfilmklubos eset után is sokáig azt hitték a komolyabb animékről, hogy kisgyerekeknek készülnek, de ezt nem mindenki tudta felfogni. Ezért az animékhez nem értők azt hiszik, hogy a Minimaxba tartozott még az A+ műsora. Ma is sok olyan fórum van a neten (Youtubeon a régi magyar mesék üzenőfalán is sok ilyet találni), ahol szidják az animéket.

2007 júliusától az A+-ot átnevezték Animax-re, ahol rendszeresebben tűztek animepremiereket. Ez még nagyobb mérföldkövet jelentett a magyar animés piacon. A 10-es évek elejéig az Animaxon olyan nagy sikerű sorozatokat indítottak, mint a Bleach, Fullmetal Alchemist, Blood+, Death Note, Soul Eater, vagy a Naruto vágatlan változata, Digimon Frontiner (RTL-es szinkron volt, így később ott is adták) és még sok más sorozat futott az Animax-en.

2009-ben már volt előjele annak, hogy az Animax színvonala romlani fog: az animék mellett egyre több, az AXN társcsatornán vetített műsorok, filmek és sorozatok bukkantak fel, évről évre egyre inkább azok kiszorították az animéket.

Még visszatérve a 2000-es évek második felére: Az A+-on és az Animaxon feltünt animék közül néhányat DVD-re is kiadtak.

A 2010-es évek

Még 2010-ben és 2011-ben semmi baj nem volt az Animax-szel, hiszen még voltak anime premierek, de egyre több korábbi anime vetítési joga kezdett lejárni. Ha egy sorozatnak lejár a vetítési joga az Animax-en (lehetnek akár csak az évadok is), az azzal jár, hogy leveszik a csatornáról, és többet nem láthatjuk. Emiatt egyre kevesebb anime volt látható az Animax-en, és egyre több film, valóságműsor és sorozat futott rajta, és így van ez a mai napig.
2013 tavasza óta az Animax-en csak a Naruto 3-4. sorozata, Kilari 2. sorozata, Dragon Ball GT, Hello Kitty, Marveles animék ismétlése fut orrvérzésig, unásig (néha egy-egy animefilm is még megy), és egyre több az amcsi, AXN-es cucc.

2012. december 22 óta a közmédia M2-je 6-tól 20-ig (nyári szünetben 20.30-ig) gyerekcsatornaként működik, amiben előszeretettel nyomnak a 80-as és a 90-es évek alatt leadott első koprodukciós félanimékből. Benne van a Nils Holgersson is, amit végig a régi szinkronnal adnak. Az új gyerektévén még a régi Maja a méhecske megy, de csak az 1. évaddal, de szerencsére régi szinkronnal. A Willy Fog is megy rajta, ami ugyan a BRB által feldigitalizált verzió, de mégis csak a régi szinkronnal.

2012. szeptemberében a Viasat 6 elkezdte a Dragon Ball Z sorozatot vetíteni, először 52 résszel, majd később a többi részt is. 1999-ben az RTL-esek száz-nemtudom hány résznél hagyták abba a sorozatot, a V6-osok viszont 2014. februárjában végigadták az egész sorozatot. Szintén a Viasat 6 elkezdte adni a DBZ mellett a Yu-Gi-Oh! GX sorozatot is. Állítólag terveznek további animék vetítését is, de nincsenek konkrét infók arról, hogy egész pontosan milyeneket.

2013 őszén bejelentették, hogy az Animax megszűnik 2014 január végén, de két hónapra halasztották, vagyis hivatalosan csak március 31-én sugárzott utoljára. Helyét a C8 nevű csatorna vette át, amit ifjúsági csatornának könyvelnek, de csak abból áll, hogy a Chello nyolc csatornájának műsoraiból válogatnak benne, napi 4 órán át, este 20-tól éjfélig. Minden műsorból csak hetente adnak új adást/epizódot, hetente is csak egy új filmet adnak, amit mindennap este ismételnek. Mivel válogatás-csatorna, így sajnos animét egyáltalán nem láthatunk benne.

Mi lesz a jövőben?

Mivel március 31 óta nincs Animax, és a helyette indult C8-ban nincsenek animék, így még bizonytalan a magyar animés piac jövője. 2013 őszén egy kampányba kezdtek, hogy a közmédia szabadon fogható M2-es csatornáját rávegyék az animevetítésre a 20 óra utáni sávban. Azóta eltelt 6 hónap, de semmi eredménye. Talán nem is csoda, mivel az MTVA nem reklámokból, hanem az adófizetők pénzéből tartja fenn magát, és 238 milliót fordítanak idén szerzői jogokra - amit 5 csatornára el kell osztaniuk (M1, M2, Duna, Duna World és M3) - így nem sok esélye van. Ahogy már fentebb írtam, a Viasat 6-on van jelenleg a legnagyobb esély a komolyabb animék vetítésére.

És hogy mi lesz a magyar animés piac jövőjével? Az jó kérdés. Ez a petíció talán még segíthet mérföldkövet jelentő változást hozni, vagyis feltámasztani a magyar animés piacot:
http://www.peticiok.com/probaljuk_meg_fellenditeni_egyutt_az_animes_piacot